Argon 4.6 töltetek

Az argont az alább felsorolt eljárásokban használják.

Alumínium gyártás
Az argon alkalmazása az alumínium gyártásban:

• levegő vagy nitrogén helyettesítésére inert atmoszféra megteremtéséhez, amely
• a gázmentesítéskor segít a nem kívánt gázkomponensek eltávolításában
• oldott hidrogén és makrorészecskék eltávolítására az olvasztott alumíniumból.

Acélgyártás és megmunkálás
Az argon felhasználható:

• az oxidáció megakadályozására más gázok és gőzök alternatívájaként
• az olvasztott acél hőmérsékleti állandóságának és homogén szerkezetének megteremtésére
• a gázmentesítéskor segít a nem kívánt gázkomponensek eltávolításában
• vivőgázként gáz kromatográfiás vizsgálatokban a minta összetételének elemzésére
• szén-monoxid eltávolítására és a krómveszteség csökkentésére a rozsdamentes acél finomításakor használt argon-oxigén eljárásban (A.O.D.).

Fémgyártás
Az argont alkalmazzák:

• hegesztéskor inert védőréteg kialakítására
• fémek és ötvözetek hőlágyításakor és hengerelésekor az oxigén és nitrogénmentes környezet megteremtésére
• öntvények porózusságának megszüntetésére.

Félvezető gyártás
A félvezető gyártásban az argon alkalmazása:

• védőgázas környezetként illetve hővezetőként germánium és szilikon kristályok növesztésére.

Világítás
Az argon használata:

• fémhalogén és fluoreszkáló fénycsövek töltésére
• kék fényű neon izzók gyártására.

Az oxigén és nitrogén gyártás melléktermékeként keletkezik, levegő frakcionált lepárlásával. A folyamat a levegő részekre bontását jelenti:

• nitrogén (78 %)
• oxigén (21 %)
• argon (0,9 %)
• egyéb gázok(0,1 %).

Napjaink üzemei a Claude-Linde eljárás folyamatos fejlődésének eredményei. Az eljárás névadói egy francia és egy német tudós. Ők voltak az elsők, akik a levegő hűtésére izoentalpikus expanziót használtak, majd később, energiatermeléssel járó izoentrópikus expanziót.
Az üzem két - egymásra helyezett - oszlopból áll, melyek eltérő nyomásértéken működnek. A felszálló ágban gáz, míg a leszálló ágban folyadék áramlás van, a gáz és folyadék fázisok egyensúlyi állapotban vannak. Az oszlop teteje felé haladva egyre nagyobb koncentrációjú nitrogént, az alja felé haladva pedig egyre nagyobb koncentrációjú oxigént találunk.

Az argont a harmadik frakcionációs oszlopban nyerik ki, amelyben megismétlik a desztillációs eljárást. Az oxigén-argon keveréket a felső oszlop középpontjában nyerik ki. 
Napjainkra a frakcionált lepárló üzemek magas technikai fejlettséget értek el, üzemeltetésükért jórészt számítógépek felelősek. A rendszer a teljes gyártási folyamatot ellenőrzi, ahogyan ellenőrzött a disztribúciós, tárolási és alkalmazási terület is. 
Az Osio Sopra gyártóüzem Olaszország legfejlettebb ipari gáz előállító üzeme és egyben a SIAD legnagyobb termelő egysége. A T 1000 frakcionális lepárló üzemet 1997 szeptemberében adták át. Az üzem napi 1300 tonna oxigén előállítását teszi lehetővé.
Az üzemet a SIAD MACCHINE IMPIANTI tervezte.