Fűszegélynyírók és fűkaszák

A fűszegélynyíró használata

Ma már szinte minden kiskert, hobbikert nélkülözhetetlen kisgépe a fűszegélynyíró. A tapasztalatok szerint azonban az emberek többsége rosszul használja a szegélynyírót, mert először lenyírják a füvet, és utána veszik elő a szegélynyírót. Ez azért helytelen, mert a fűnyíró össze is gyűjti a levágott füvet, a szegélynyíró viszont nem. Helyesen tehát először menjünk végig a szegélynyíróval mindazokon a helyeken - járdák, ágyások mentén, fal mellett, tipegők között stb. - amihez csak a szegélynyíróval férünk hozzá, majd utána jöhet a fűnyíró, ami összegyűjti mindkét eszköz levágott füvét.

A szegélynyírók zöme damil vágószállal működik, amelynek a vége a használat során - különösen ha gyakran találkozik kővel, kemény fás szárú növényekkel - seprűszerűen kirojtosodik. Ilyenkor a vágóteljesítmény leromlik, mert a hatékony vágáshoz a megfelelő hosszúságú és élesre vágott damil szükséges. Mindezek miatt fontos, hogy az egyes gépeken a damil szál hosszabbítása hogyan van megoldva.

A legegyszerűbb szegélynyíróknál a vágószál meghosszabbítása manuálisan történik. A munkát megszakítva és a gépet áramtalanítva a damilt kiemeljük az aktuális vályújából, és egy vályúval arrébb tesszük. Ez a legolcsóbb és legkevésbé praktikus megoldás. A damil hosszát mindig egy kevéssel túlméretezzük, amit aztán a kővédő lemez házába épített kés vág le a szükséges hosszra.

A legkényelmesebb száladagolást a teljesen automatikus szerkezetek biztosítják, amelyek minden egyes bekapcsoláskor egy kicsit utánadagolják a damilt.

A vágószál vastagsága a teljesítmények arányában kb. 1,2 és 1,6 mm között változik. Igyekezzünk mindenkor a használati utasításban megadott damilvastagságot használni gépünkhöz; a vékonyabb nem adja a megfelelő vágóteljesítményt és nem működik rendesen a száladagolás, a vastagabb pedig túlterheli a gépet, a csapágyat.

A száladagoláson kívül a szegélynyírók fontos kényelmi tartozéka a fogantyú. A legolcsóbbaknak (ezek a legkönnyebbek is) csupán egy fogantyúja van a tartórúd végén, a jobbaknak viszont már van egy első fogantyúja is, így két kézzel, kényelmesebben tarthatók. A legszínvonalasabb szegélynyírókon ez a második fogantyú mindenkor a legkényelmesebb helyzetbe állítható, és gumírozva van, hogy könnyen és a kéz elfáradása nélkül lehessen tartani. Ugyancsak kényelmünket fokozza a teleszkóposan állítható tartórúd, amelynek segítségével még a magas embereknek sem kell görnyedve dolgoznia.

A nagyobb teljesítményű szegélynyírókra a damilorsó helyett műanyag késtárcsát is felfoghatunk. Ezzel fás szárú gazokat is képesek vagyunk levágni (de "erdőirtásra" azért nem való).